2011. augusztus 19., péntek

Van...


... 5 perced?

MIKOR AZ UCCÁN ÁTMENT A KEDVES

Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.

Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.

Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.

Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.

És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.

Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!

De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.

És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!

József Attila

1925. június / 1928

Rajz: internet

4 megjegyzés:

m írta...

Köszönöm drága Szerám,
ez nagyon kedves!

Szera írta...

:)

Juccantó írta...

A legszebb verseket válogatod ide,pedig én nem vagyok egy "vers olvasgató"....

Szera írta...

Akkor itt az idő! Várlak szeretettel az "olvasóklubban"! ♥