2011. augusztus 19., péntek
Van...
... 5 perced?
MIKOR AZ UCCÁN ÁTMENT A KEDVES
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
József Attila
1925. június / 1928
Rajz: internet
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Köszönöm drága Szerám,
ez nagyon kedves!
:)
A legszebb verseket válogatod ide,pedig én nem vagyok egy "vers olvasgató"....
Akkor itt az idő! Várlak szeretettel az "olvasóklubban"! ♥
Megjegyzés küldése