2010. december 30., csütörtök

Hímezzünk...


... Matrjoska babát... :)
http://crossmenot.blogspot.com/search/label/free

Családtagom...

... szerint ez olyan, mint egy gyorstalpaló Tiffany-tanfolyam...
... olyan, mintha igazi takaró lenne, de inkább csak annak tűnik...
... lehet, hogy "pihent agyú" megoldás, de nekem... :)


Itt találtam: http://varrogato.blogspot.com/

Jókedvre...


... derítő kép...
... minden erre-járónak és különösen egy nagy macskabarátnak... :)

Kép: internet

2010. december 28., kedd

Álmomban...


... mondjuk, hogy ez a címe... :)
... apa olvas egy könyvet és ez leköti...
... gyermekem a szomszéd nénit tanítja...
... én meg festettem...

Még...


... egy ebédmeghívás vár ránk a szünetben... :)
... oda ezt viszem ajándékba, a minta természetesen saját tervezés... :)

Awake...

...

2010. december 27., hétfő

Valami...


... szép... :)

Arany János: CSALÁDI KÖR

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is - bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, -
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb -
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak -
Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” - rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” - így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van... a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, - egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát...
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

Kép: internet

A...


... héten varrtam egy házaspárnak ajándékba, bögrealátétek reggeli kávézáshoz...
... remélem, tetszik majd nekik... :)

2010. december 23., csütörtök

Ezekben...


... a napokban sokat vannak együtt a családok, jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon...:
Miért fontos kimutatni az érzéseinket?
„ÖLELGESSE őket sokat!” – javasolta egy gyermekpszichológus egy újdonsült anyukának, aki ikreknek adott életet. Az anyuka abban kért tanácsot a professzortól, hogy hogyan nevelje fel a gyermekeit, mi lenne a legjobb nekik. A professzor azt mondta, hogy „a szeretetet és a kötődést többféleképpen kell kimutatni: öleléssel, puszikkal, meleg szavakkal, megértéssel, jókedvvel, nagylelkűséggel, megbocsátással, és amikor szükség van rá, tudatos fegyelmezéssel. Soha nem szabad azt feltételeznünk, hogy a gyermekeink tudják, hogy szeretjük őket.”
Tiffany Field, a Miami Egyetem (USA, Florida) egyik tanszékének, az Érintéskutató Intézetnek a vezetője egyetért a fenti tanáccsal. „A gyerekek fejlődéséhez és egészségéhez ugyanolyan elengedhetetlenül fontos az érintés, mint a táplálkozás és a testmozgás” – állítja.
Vajon a felnőtteknek is szükségük van az érintésre, arra, hogy érezzék, hogy szeretik őket? Igen. Claude Steiner klinikai pszichológus a kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy korunktól függetlenül a szavakkal és érintéssel kifejezett szeretet rendkívül fontos az érzelmi egyensúlyunkhoz. Laura, aki nővér, és sok idős van a gondjaira bízva, ezt mondja: „Saját tapasztalatból tudom, hogy ha kimutatjuk a szeretetünket az idősek iránt, egyszerűen kivirulnak. Ha kedvesek vagyunk velük, és megérintjük őket, akkor elnyerjük a bizalmukat, és szívesen megteszik, amit mondunk nekik. És ha kedvesen bánunk velük, akkor a méltóságuktól sem fosztjuk meg őket.”
Ezenkívül azok, akik kimutatják az érzéseiket, magukkal is jót tesznek, nemcsak azokkal, akikkel szeretettel bánnak. Ahogyan Jézus Krisztus mondta annak idején, „nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Az pedig még mélyebb megelégedettséggel fog eltölteni minket, ha azok iránt mutatjuk ki az érzéseinket, akik nyugtalanok valami miatt, depressziósak, vagy félelmeik vannak. A Bibliában sok történet van arról, hogy egy-egy ilyen személynek az segített, hogy mások kimutatták irántuk az érzéseiket.
Mennyire megvigasztalódhatott például az a „férfi, akit elborított a lepra”, és emiatt a társadalom kitaszítottja volt, amikor nem más, mint Jézus Krisztus együtt érzően megérintette! (Lukács 5:12, 13; Máté 8:1–3).
És mekkora erőt önthetett az idős Dániel prófétába az, amikor Isten egyik angyala meleg szavakkal bátorította, és háromszor is megérintette! Ahhoz, hogy új erőre kapjon, a fáradt és érzelmileg kimerült Dánielnek pontosan arra volt szüksége, hogy szeretettel megérintsék, és bátorítóan szóljanak hozzá (Dániel 10:9–11, 15, 16, 18, 19).
Egyszer Pál apostol néhány kedves barátja körülbelül 50 kilométert utazott, hogy találkozhassanak vele Milétuszban. Pál ott elmondta nekik, hogy lehet, hogy nem fogják őt látni többé. Mennyire felbátorodhatott, amikor az Efézusból érkezett hű barátai a „nyakába borultak, és gyengéden csókolgatták”! (Cselekedetek 20:36, 37).
Így hát a Biblia is, és a modern kutatások is arra ösztönöznek minket, hogy mutassuk ki egymás iránt az érzéseinket és a szeretetünket. Fizikailag, és érzelmileg is szükségünk van rá. Vagyis elmondhatjuk, hogy nem csak a gyerekeknek van szükségük arra, hogy megfelelő és őszinte szavakkal és érintésekkel megmutassuk nekik, hogy szeretjük őket.

Fotó: internet

Bagdy Emőke


A lelki folyamatok terén analfabéták vagyunk

Bagdy Emőke szakpszichológus szerint a párkapcsolatokat is megfertőzte a fogyasztói magatartás, így az emberek többsége nem próbálkozik azzal, hogy rendbe hozzon egy rossz kapcsolatot, hanem új társat keres. A szakértő arról is beszélt, hogy a pszichológiának nincs receptje a boldogsághoz, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenki felelős a saját állapotáért.



A pszichológia nem tud receptet adni a boldogsághoz, csak ajánlásokat, amelyek segíthetnek javítani a közérzetet és az életminőséget. Emellett pedig felhívja a figyelmet arra, hogy felelősek vagyunk a saját állapotunkért - mondta Bagdy Emőke szakpszichológus az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint jellemző, hogy ha nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, a környezetünket, embertársainkat hibáztatjuk. Ennek oka az, hogy nem tanultuk meg: időnként magunkba kell néznünk. "Mindig kinn keresünk mindent, meghódítjuk már a Marsot is, így a külvilág megismerésében nagyon messzire jutunk, de a belvilágéban nem" - fejtegette.

A lelki folyamatok terén analfabéták vagyunk - vélekedett Bagdy Emőke, hangsúlyozva: fontos, hogy az emberekben kialakuljon az egészségtudatosság, és foglalkozzanak a saját belső életükkel, tartsanak önvizsgálatot, takarítsák ki lelki házukat, teremtenek rendet a mentális folyamatokban. "Lefekszünk, és magunkkal visszük a nap hordalékát, és ezeknek a feszültségeknek csak egy részét tudjuk az álmokban feldolgozni" - magyarázta.

Mindenki a saját élményei alapján határozza meg, mi a boldogság, ám e téren nagyon igaz az, amit Mérő László úgy fogalmazott meg, hogy "mindenki másképp egyforma". Igaz ugyanis, hogy bár nagyon különbözőek az emberi tapasztalatok, közös pontok mégis vannak. A nők számára a boldogság csúcsélménye a gyerekszülés, míg a férfiaknak a munkában elért különleges siker, vagy egy jól működő párkapcsolat jelenti ugyanezt.

Konzumszeretet

"Észrevétlen mentális fertőzöttség állapotában élünk" - vélekedett a szakpszichológus, aki szerint a fogyasztói magatartás rátelepedett az emberi kapcsolatokra.

A mentalitás mindig az adott kultúra, életforma, életvitel lecsapódása a tudatban, amihez idomulni akarunk. Ez nagyon rossz mintákat táplál be, hiszen ami a tárgyakra érvényes, azt visszük át az emberi kapcsolatokra is: már nem köteleződünk el, nem vállalunk felelősséget, nem próbáljuk javítgatni az emberi kapcsolatainkat, hanem választunk mást, ezzel azonban csupán újratermeljük a boldogtalanságot - mondta a szakpszichológus.

Aki kiszakad egy kapcsolatból, az csak azt hiszi, hogy majd tiszta lappal mindent újra kezdhet. De ha valaki törődne a saját lelkével, kiderülne számára, hogy azokat a megnyomorított, szerencsétlen kapcsolati mintákat, amelyeket addig is követett, ugyancsak magával viszi - magyarázta Bagdy Emőke.

De mi is lesz így belőlünk? Peer Gynt, az örök kereső, aki végül nem találja a párját, és nem tudja meg, milyen az, ha megbízhat abban, aki szereti? - tette fel a kérdést a szakpszichológus.

Kép: internet

2010. december 22., szerda

Meséljünk...


... régi meséket...:)

A didergő király

Mese, mese, mátka, pillangós határba:
Volt egyszer egy király Nekeresd országba.
Nevenincs királynak nagy volt a bánata,
Csupa siralom volt éjjele, nappala.
Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába,
Sűrű könnye pergett fehér szakállába:
- Akármit csinálok, reszketek és fázom,
Hiába takargat aranyos palástom!
Aki segít rajtam: koronám, kenyerem
Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!

Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,
Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt:
Ki tud orvosságot a király bajáról,
Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?

Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot,
De együtt se ért az egy falat kalácsot.
Didergő királynak csak nem lett melege,
Majd megvette szegényt az Isten hidege.
Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,
Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett:
- Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom,
Hívjátok elő az udvari bolondom!

Bukfenc-vetegetve jön elő a bolond,
Cseng-peng, kong-bong rajta a sok aranykolomp,
Mókázna a jámbor, serdül, perdül, fordul,
De a király rája haragosan mordul:
- Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed,
Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed.
- Teli van énnálam ésszel a szelence:
Hideg ellen legjobb a meleg kemence.
Gyújtass be csak, komám - nevetett a bolond,
S nevetett köntösén a sok aranykolomp.

Kergeti a király ki a sok léhűtőt:
Hozzák fülön fogva az udvari fűtőt!
- Hamar cédrusfával a kandallót tele,
Urunk-királyunknak attól lesz melege!
Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,
El is égett benne vagy száz cédrusmáglya,
Sergett is a király előtte, megette,
Utoljára mégis csak azt dideregte:
- Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
Már a szakállam is csak úgy reszket bele!

Nyöszörög a fűtő: - Felséges királyom,
Életem-halálom kezedbe ajánlom,
Most dobtam bele az utolsó forgácsot,
Jó lenne hívatni az udvari ácsot!

Nekibúsul erre a didergő király.
Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:
- Vágjátok ki kertem minden ékességét,
A szóló szőlőnek arany venyigéjét,
A mosolygó almát, a csengő barackot,
Hányjatok a tűzre minden kis harasztot!
Széles ez országban amíg erdőt láttok,
Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok.
Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege,
Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!

Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,
Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.
Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta,
Fészkit ezer madár jajgatva siratta.
A rengeteg fákból egy szál se maradt ott,
Aranyos kandallón mind elparazsallott.
Didergő királynak de minden hiába,
Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába:
- Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
Csak egy fogam van már, az is vacog bele!

Nekeresdországban van is nagy kopogás,
Ripegés-ropogás, siralom, zokogás.
Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog -
A király ajtaja egyszer csak csikorog.
Betipeg egy lányka, icike-picike,
Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe.
Az ajaka kláris, a foga rizskása,
Csacsog, mint az erdők zengő muzsikása:

- Ejnye de rossz bácsi vagy te, király bácsi!
Megfordul a király: - Ácsi, kislány, ácsi!
Azt se tudom, ki vagy, sohase láttalak.
Mért haragszol reám? sohse bántottalak! -
Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:
- Minek szedetted le a házunk tetejét?
Hó is hullongázik, eső is szemezik,
A mi padlásunkra az most mind beesik:
Elázik a bábum kimosott ruhája,
Vasárnap délután mit adok reája?

Mint amikor nap süt a jeges ereszre,
A király jégszive harmatot ereszte.
Szemében buggyan ki szívének harmatja,
Szöghaját a lánynak végigsimogatja:
- Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,
Biborköntösömet feldaraboltatom.
Bársonyrokolyája, selyemfőkötője,
Lesz ezüstkötője, aranycipellője! -

Most meg már a kis lány mondta azt, hogy: ácsi,
Mégis csak jó bácsi vagy te, király bácsi!
Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett -
S didergő királynak nyomban melege lett!
A tükörablakot sarokra nyitotta,
Városa lakóit összekurjantotta:
- Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak,
Juttatok belőle, aki fázik, annak!

Tódult is be nyomban a sok szegény ember,
A márványtéglákon nyüzsgött, mint a tenger.
Ki is szorult tőlük király a konyhára,
Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:
- Asztalt terigetni, ökröt sütögetni.
Fussatok a hordót csapra ütögetni!
Ily kedves vendég még nem járt soha nálam,
Mint a saját népem - nagy meseországban...

Móra Ferenc

Kép: internet

2010. december 20., hétfő

Csemegézzünk...


... sok szép naptár közül... :)
http://www.lang.com/

Téli...


... takaró
BÁMULTAD-E már megigézetten a hóesést? Ha igen, bizonyára egyetértesz azzal, hogy ez az egyik leg- gyönyörűbb és legbékésebb látvány — különösen, ha biztonságos, meleg szobában vagy, és nem kell sürgősen utaznod valahová. Ahogy a fehér takaró vastagodik, mindenütt mélységes békét és nyugalmat látszik árasztani. Még a város zaja is elcsendesedik, amikor milliónyi lágy pehely hullik.
Nem megdöbbentő mégis, hogy valami, ami látszólag olyan lágy, mint a hóesés, rombolni is képes? Ha eléggé sok hó gyűlik össze, az olyan nyüzsgő városokban, mint New York — melyet gyakran jellemeznek olyan „városként, mely soha nem alszik” — szégyenletes módon megállhat az élet.
Nem csoda hát, hogy Isten ezt kérdezte Jóbtól, a hűséges férfitól: „Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?” (Jób 38:22, 23). Teremtőjének, Jehova Istennek a kezében a hó igazán félelmetes fegyverré válhat.
A hó azonban gyakran inkább az élet megőrzésében játszik szerepet, semmint a pusztításban. A Biblia például azt mondja, hogy Isten „olyan havat ád, mint a gyapjú” (Zsoltárok 147:16). Milyen módon olyan a hó, mint a gyapjú? A Biblia mind a havat, mind a gyapjút a fehérség és a tisztaság ábrázolására használja (Ésaiás 1:18). De van egy másik fontos hasonlóság is. A hó is, és a gyapjú is szigetel. A The World Book Encyclopedia ezt mondja: „ A gyapjú . . . mind a hideggel, mind a meleggel szemben szigetel.” A hóról pedig a World Book megjegyzi, hogy szintén „jó szigetelőként szolgál. A hó segít megvédeni a növényeket és a téli álmot alvó állatokat a hideg, téli levegőtől.”
Legközelebb tehát, amikor nézed a hóesést, talán Isten áhítatot keltő hatalmáról lesz kedved gondolkodni. Vagy talán arra gondolsz szívesen, hogy milyen lágy védelemről gondoskodik, amikor fehér takaróval borítja be teremtését, teljesen úgy, mint ahogyan egy szerető szülő óvatosan betakarja gyermekét az ágyban... :)

Fotó: internet

Mammka...


... nézd csak mit találtam... :)
http://mamaskram.blogspot.com/

2010. december 19., vasárnap

Ma...


... beszélgettem olyan emberrel, aki elveszítette a 9 hetes magzatát...
... valakivel, aki boldog volt, mert már 12 fokos meleg van a lakásában, tegnap 6 fok volt, de felfigyeltek erre igaz emberek és nem hagyták...
... egy drága barátnőmmel, akit évtizedek óta gyötör a depresszió, a lét és most nincs jól...
... egy másik kedves lánnyal, aki tisztázni tudta a félreértéseit a férjével és most ettől boldog...
... olyan sokan fáznak testileg-lelkileg...
... MINDEN erre járónak azt kívánom, hogy tudjon nyitott szemmel és szívvel élni...
... és akik nyugovóra térnek, legyen könnyű az álmuk... :)

Kép: Kathleen Parr McKenna

Ezt...


... a gyönyörűséget tegnap kaptam a sógornőmtől! :) KÖSZÖNÖM!!!
http://xleki.blogspot.com/

2010. december 18., szombat

Hull...


... a hó...


Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.


Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.

Várnai Zseni


Békés, csöndes hétvégét mindenkinek! :)

Kép: internet

2010. december 13., hétfő

Ezt...


... nem érdemes kihagyni... :



"December 13-án és 14-én fantasztikus csillaghullást figyelhetünk meg, akkor lesz ugyanis a Geminida meteorraj maximuma.

A Geminidák valójában sokkal látványosabb meteoresőt hoznak, mint a szinte mindenki által ismert augusztusi Perseidák, ám megfigyelésük lényegesen nehezebb, hiszen a december közepi időpontban, amikor is évente visszatér a meteorraj, általában, ködös, felhős időjárásban van részünk.

Amennyiben mégis szerencsénk lesz, óránként akár 20-40 felvillanást is megfigyelhetünk majd.

A Geminidák egyébként rendkívül érdekes meteorraj. Míg a legtöbb meteoráram valamelyik üstökösből származik, addig a decemberben hozzánk érkező raj szülőanyja egy kisbolygó, a 3200 Phaethon nevű aszteroida.

A Geminida meteorrajt alig 150 éve, hogy először megfigyelhették a Földön. Korábban ugyanis más pályán mozgott, s a nem is olyan túl távoli jövőben ismét olyan pályára kerül, hogy többé nem keresztezi bolygónk útját."

Fotó:internet

Még...


... egy-két elárvult krizantémvirág tartja magát a télben és a fű között megbújó százszorszép...
... ha már nincs "igazi" virágunk, hát csináljunk fonalból... :)
http://curbly.com/mrs-adventure/posts/9529-how-to-make-pom-pom-flowers

Játék...


... Eszternél..., kipróbáltan finom szappanok várnak ránk... :)
http://eszterszappan.blogspot.com/

2010. december 12., vasárnap

A...




... gondolkodjunk című bejegyzésemhez kommentelőknek köszönöm, hogy írtak, nagyon tanulságos volt minden bejegyzés...
... válaszként kedvenc énekem szövegét küldöm, szeretettel... :)

Ó, Istenem, jól ismersz engem, hogy mikor fekszem, s mikor ébredek.
Kutatod gondolataim, a bensőm.
Mit szólok, milyen utat járok, figyeled.
Mikor titokban alkottattam, csontjaim láthatók voltak neked.
Dicsérem én hatalmad, csodás voltod.
Ott volt formáltatásom is könyvedben.
Félelmet keltő, mily nagy a tudásod.
Jól tudja lelkem, mily csodálatos.
Ha rettegnék, hogy sötétség borul rám, szellemed még ott is reám talál.
Hol rejtőzhetnék el előled?
Hova bújnék és hova futhatnék?
Sem a magasban, sem a seol mélyén nincs semmi hely, sehol a föld kerekén.

Köszönöm, hogy megismerhettelek és segíthetek másoknak is megismerni téged... :)

Fotók: internet

Szép...


... békés estét kívánok minden erre járónak ezzel a gyönyörű zenével... :)


Fotó: internet

Gondolkodjunk...



...
Miként emlékezzünk Jézus Krisztusra?
Jézus Krisztus „volt a valaha élt egyik legbefolyásosabb ember” („The World Book Encyclopedia”).
A NAGY emberek nevéről általában az jut eszünkbe, amit véghezvittek. Akkor Jézus neve hallatán miért gondolnak olyan sokan a tettei helyett a születésére? A keresztény egyházak tagjai közül a legtöbben ismerik a Jézus születése körüli eseményeket. De vajon hányan emlékeznek azokra a páratlan tanításaira, amelyek a hegyi beszédben hangzottak el, és hányan próbálják meg alkalmazni őket?
Jézus születése természetesen nevezetes esemény volt, de a korai tanítványai sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a tetteinek és a tanításainak. Kétségtelen, hogy Isten soha nem akarta, hogy Krisztus születése árnyékot vessen az érett férfiként leélt éveinek fontosságára. Márpedig a karácsony pontosan ezt tette: Krisztus személyét kusza betlehemes legendák és néphagyományok mögé rejtette.
A karácsony megünneplésének a módja is nyugtalanító kérdést vet fel az emberben. Ha Jézus ma visszatérne a földre, mi lenne a véleménye a karácsonykor fellángoló üzleti szellemről? Amikor Jézus kétezer évvel ezelőtt ellátogatott a jeruzsálemi templomba, felháborította, hogy a pénzváltók és az árusok visszaélnek egy zsidó vallási ünneppel, hogy pénzhez jussanak. „Vigyétek ezeket innen! — mondta. — Ne tegyétek tovább az én Atyám házát kereskedés házává!” (János 2:13–16). Nyilvánvaló, hogy Jézus nem helyeselte, hogy a vallásból üzletet csinálnak.
Spanyolországban sok őszinte katolikust aggaszt, hogy a karácsonyt egyre inkább átitatják a kereskedelmi érdekek. Pedig annak fényében, hogy sok, karácsonyhoz fűződő szokás miben gyökerezik, valószínű, hogy ez az irányzat megállíthatatlan. Juan Arias újságíró kifejti: „Azok a keresztények, akik kritizálják a karácsonyt, amiért az »pogány jelleget öltött«, és amiért sokkal inkább a mulatozásról és a kereskedelemről szól, mint a vallásról, többnyire nincsenek tisztában azzal, hogy a karácsonyhoz már akkor, amikor bevezették . . . , sok olyan szokás kapcsolódott, amely [a Nap tiszteletére rendezett] római pogány ünnepből lett átvéve” (El País, 2001. december 24.).
Az utóbbi években sok spanyol újságíró és enciklopédia foglalkozott a karácsonyi hagyományok pogány eredetével, valamint az ünnepek kereskedelmi színezetével. Arról, hogy mikor ünneplik a karácsonyt, az egyik enciklopédia nyíltan kijelenti: „Hogy miért jelölte ki ezt az időpontot a római katolikus egyház az ünnep dátumaként, az bizonyára azzal magyarázható, hogy szokása a pogány ünnepeket keresztény ünnepekkel felváltani . . . Tudjuk, hogy abban az időben Rómában a pogányok december 25-én ünnepelték a natalis invictit, vagyis a »legyőzhetetlen Nap« születését” (Enciclopedia de la Religión Católica).
Egy másik enciklopédia ehhez hasonlóan megjegyzi: „A karácsony nem azért kapta a december 25-ei dátumot, mert ez egy kronológiailag pontos évforduló, hanem mert keresztényiesíteni akarták a téli napfordulóhoz kapcsolódó római ünnepeket” (Enciclopedia Hispánica). Hogyan ünnepelték a rómaiak a téli égbolton felkelő napot? Lakomával, vigadozással és egymás megajándékozásával. Mivel az egyházi elöljárók sajnáltak volna eltörölni egy ilyen népszerű ünnepet, inkább „keresztényiesítették”: a nap születése helyett Jézus születéséhez társították.
Kezdetben — a IV. és az V. században — a napimádat és az ahhoz kapcsolódó szokások makacsul megmaradtak az ünnep részeként. A katolikus „Szent” Ágoston (i. sz. 354—430) kötelességének érezte figyelmeztetni hívőtársait, hogy ne úgy ünnepeljék december 25-ét, ahogyan a pogányok teszik, akik a napot tisztelik. De az ősi római szokások úgy tűnik, még ma is győzedelmeskednek.
Ideális ünnep a vigadozásra és a vásárlásra
Az évszázadok során több dolog meghatározó szerepet játszott abban, hogy a karácsony a legnépszerűbb nemzetközi ünnep legyen, amikor az emberek vigadozhatnak és vásárolhatnak. Emellett lassanként más téli ünnepek hagyományai is beépültek a rómaiak által hátrahagyott mulatozásba, elsősorban azok, amelyeket Észak-Európában tartottak. A XX. század kereskedői és marketingszakemberei pedig lelkesen támogattak minden olyan szokást, amely nagy haszonnal kecsegtetett.
Hová vezetett mindez? Ma Krisztus születésének a jelentősége háttérbe szorul, és inkább a megünneplése kap hangsúlyt. Krisztus nevét sokszor még csak meg sem említik a hagyományos karácsonnyal kapcsolatban. A karácsony „egy családi ünnep az egész világon; mindenki azt ünnepli, amit a karácsony neki jelent” — jegyzi meg az El País nevű spanyolországi újság.
Ezek a szavak egy olyan irányzatról tanúskodnak, amely egyre meghatározóbbá válik Spanyolországban, és sok más helyen is a világon. Míg a karácsonyt egyre nagyobb felhajtás övezi, addig Krisztusról egyre kevesebbet tudnak az emberek. Alapjában véve a karácsony ma szinte teljesen ugyanaz, mint ami eredetileg volt a római időkben: mulatozás, lakoma és egymás megajándékozása.
„Gyermek született nekünk”
Ha a hagyományos karácsonyi ünnepeknek nincs sok közük Krisztushoz, hogyan emlékezzenek az igaz keresztények Krisztus születésére és életére? Hét évszázaddal Jézus születése előtt Ézsaiás ezt jövendölte róla: „gyermek született nekünk, fiú adatott nekünk, és a fejedelmi uralom az ő vállán lesz” (Ézsaiás 9:6). Miért sejttették Ézsaiás szavai azt, hogy Jézus születésének és szerepének nagy lesz a jelentősége? Azért, mert biztos volt, hogy Jézus egyszer majd hatalmas uralkodó lesz. A Béke Fejedelmének fogják nevezni, és sem a békének, sem Jézus fejedelmi uralmának nem lesz vége. Ezenkívül Jézus uralma „jog és igazságosság által” lesz fenntartva (Ézsaiás 9:7).
Gábriel angyal az Ézsaiás által hirdetett szavakat visszhangozta, amikor bejelentette Máriának Jézus jövőbeli születését. „Ez nagy lesz, és a Legfelségesebb Fiának fogják hívni — jövendölte —, és Jehova Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, és királyként fog uralkodni Jákob házán örökké, és királyságának nem lesz vége” (Lukács 1:32, 33). Világos hát, hogy Jézus születését elsősorban azok a tettek teszik jelentőségteljessé, amelyeket Isten Királyságának kinevezett Királyaként hajt végre. Krisztus uralma mindenkinek áldásokat hozhat, így neked és a szeretteidnek is. Hiszen az angyalok azt mondták, hogy a születése békét jelent „a földön Isten kedveltjeinek” (Lukács 2:14, Békés—Dalos-fordítás).
Ki ne vágyna arra, hogy béke és igazságosság uralkodjon a földön? De ahhoz, hogy élvezhessük a békét, amelyet Krisztus uralma fog megteremteni, Isten kedvében kell járnunk, és jó kapcsolatot kell kiépítenünk vele. Jézus azt mondta, hogy ennek a kapcsolatnak a kialakításához először is arra van szükség, hogy ismeretet szerezzünk Istenről és Krisztusról. „Az pedig az örök élet — mondta Jézus —, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3).
Ha egyszer alaposan megismerjük Jézust, nem kell többé azon töprengenünk, hogy vajon ő mi módon szeretné, hogy emlékezzünk rá. Úgy, hogy eszünk, iszunk és ajándékokat adunk egymásnak ugyanazon a napon, amelyen egykor egy pogány fesztivált tartottak? Nem valószínű. A halála előtti éjszakán Jézus tudatta a tanítványaival, hogy neki mi tetszene. „Az szeret engem, akinél megvannak a parancsolataim, és megtartja őket. Aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám, és én is szeretni fogom őt” (János 14:21).

Fotók: internet

2010. december 9., csütörtök

Néhány...


... évvel ezelőtt az általános felmelegedésről beszélgettek egy nálunk közismert geológussal, cinikus mosollyal mondta, hogy nem kell riogatni az embereket meg "világvége"-hangulatot éreztetni... "nem akarjuk elhinni, amit tudunk"- ez az idézet nem tőle van, hanem a tegnap feltett TED-es előadótól...
... kedves .... bácsi! Innen üzenem, hogy kiöntött a Balaton..., már nem azért, hogy ijesztgessem...

2010. december 8., szerda

TED...


... újra...
Köszönöm Laci! :)
http://www.ted.com/index.php/talks/lang/hun/yann_arthus_bertrand_captures_fragile_earth_in_wide_angle.html

Fotó: internet

Küldöm...

... két sírós LENCSI lánynak... :)

2010. december 6., hétfő

Keresek ...

... egy könyvet...
... nem találkozott vele valaki?...
... talán antikváriumban, valahol...
... köszönöm, ha jelentkezne! :)

Woodrow, Ralph Edward : Babilon misztériumvallása régen és ma

Ma...




... is rajzoltunk és jól éreztük magunkat... :)

A...


... papír bűvöletében... :)
Ezzel a kedves képpel kívánok nektek szép, nyugodt hetet... :)
http://www.lollychops.com/lollychops/page/2/

2010. december 4., szombat

Találtam...


... egy csemegét... :)
Köszönöm!

"Érdekes hallgatnivalók özöne!
Az Amerika Hangja honlapján az angolul tanulókra is gondoltak. A legújabb hírektől a történelmi és kulturális érdekességekig minden megtalálható a nyelvtanulók számára egyszerűsített, de mégis természetes angolsággal, szépen, lassan, érthetően mondva. Óriási kincsestár. Ne hagyd ki! Keresgélj benne, és biztos találni fogsz sok mindent, ami érdekel. És amit remélhetőleg elég könnyen érteni is fogsz. Miközben hallgatod, ott látod magad előtt a hallott szöveg szó szerinti átiratát, s ha bármelyik szóra kettőt kattintasz, új ablakban megnyitja a Webster szótár szómagyarázatát.

Jó játszadozást!

http://www.voanews.com/learningenglish/home/"

Ahol rábukkantam: http://sztoriknyelvtanuloknak.blogspot.com/

Kép: internet

Mindenkinek...


... szép, csöndes hétvégét kívánok... :)
... programajánló: öltöztessünk régimódi papírbabát... :)
http://graphicsfairy.blogspot.com/

2010. november 29., hétfő

Csak...


... az igazság szerint... :)

"Lehet egy pogány ünnepből keresztény ünnep?
OLASZORSZÁGBAN 2004 telén, a karácsonyi időszakban heves vita támadt. Iskolai vezetők és tanárok amellett foglaltak állást, hogy a lehető legkevesebbre kell csökkenteni mindent, ami a vallásos karácsonyi hagyományokhoz kapcsolódik, vagy akár teljesen el kell törölni ezeket. Azért javasolták ezt, hogy tiszteletet mutassanak az olyan, egyre növekvő számban lévő tanulók iránt, akik se nem katolikusok, se nem protestánsok. Mások azonban – az oktatás területén, és egyéb körökben is – azt követelték, hogy tartsák tiszteletben a hagyományokat, és őrizzék meg őket.
Eltekintve e vitától, lássuk, hogy mi is az eredete sok karácsonyi hagyománynak. Miközben a vita a csúcspontjához közeledett, a vatikáni L’Osservatore Romano című újság néhány érdekes észrevételt közölt.
A karácsony ünneplésének időpontjával kapcsolatban ezt írta ez a katolikus lap: „Jézus születésének tényleges dátuma történelmi szempontból ismeretlen, mivel sem a római történelem, sem az akkori népszámlálás, melyet a császár rendelt el, sem pedig az azt követő évszázadok kutatásai nem utalnak rá egyértelműen . . . Ahogy ez köztudott, a december 25-ei dátumot a római egyház választotta a negyedik században. Ezt a napot a pogány Rómában a Napistennek szentelték . . . Jóllehet a kereszténységet ekkorra már Konstantin egyik ediktuma elismerte Rómában, a Napistenről . . . szóló mítosz még mindig széles körben elterjedt volt, főként a katonák között. A fent említett ünnepek, melyek mindegyikét december 25-én tartották, a népszerű hagyományokban gyökereztek. Ez adta az ötletet a római egyháznak, hogy keresztény tartalommal ruházza fel ezt a napot. Ezt azáltal tette, hogy a Napisten helyére az Igazságosság igaz Napját, Jézus Krisztust állította, ezt a napot választva arra, hogy ünnepeljék a születését.”
Mit mondhatunk a karácsonyfáról, amely ma már a katolikus hagyomány része?
A cikk, mely ebben a katolikus újságban jelent meg, rávilágított, hogy annak idején, az ókorban sok örökzöldről, mint például „a magyalról, a szúrós csodabogyóról, a babérról és a fenyőágakról úgy gondolták, hogy mágikus vagy gyógyító erejük megelőzi a betegséget”. A cikk így folytatódott: „December 24-én, karácsonyeste Ádámra és Évára emlékeztek a földi Paradicsomban található Fa nagyon népszerű története által . . . A fának almafának kellett volna lennie, de mivel az almafa nem illett a télhez, fenyőfát állítottak a színpadra. Az ágakra almát aggattak, vagy összetört kekszből készült, különleges formájú ostyákat, melyek a jövőben bekövetkező Megváltást szemléltették, illetve Jézus eukarisztikus jelenlétét jelképezték. Emellett gyerekeknek szánt édességgel és ajándékkal is díszítették a fát.” Mi történt később?
A L’Osservatore Romano megemlítette, hogy a karácsonyfa állításának hagyománya Németországban kezdődött a XVI. században, majd hozzáfűzte: „Olaszország az egyik utolsó ország volt, ahol meghonosodott a karácsonyfa, részben a miatt a meglehetősen elterjedt szóbeszéd miatt, hogy a karácsonyfa protestáns szokás, és ezért a jászollal [betlehemes jelenettel] kellene helyettesíteni.” VI. Pál pápa „vezette be azt a szokást, hogy [a római Szent Péter téren] egy hatalmas karácsonyfát állítanak fel” a betlehemes jelenet közelében.
Elfogadhatónak tartod azt, hogy egy vallási vezető látszólagos keresztény tartalommal ruház fel eseményeket és jelképeket, amelyek ősi pogány szokásokban gyökereznek? Azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes út, a Szentírás így inti az igaz keresztényeket: „mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel?” (2Korintusz 6:14–17)."

Drága...



... kis "tanítványaim" ma ezeket alkották...
... jó velük... :)

2010. november 28., vasárnap

Ebben...


... az Istentől elidegenedett világban a legnagyobb vágyam, hogy ezt meg tudjam tenni... :)

" Végezetül, testvérek, AMIK CSAK IGAZAK, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok. 9 Amiket tanultatok, el is fogadtatok, hallottatok is, és láttatok is velem kapcsolatban, azokat cselekedjétek; és a békének Istene veletek lesz." Filippi 4:8,9

Fotó: internet

2010. november 27., szombat

Engem...

... meghatott ez az előadásmód, annyira egyszerű, a legjobb értelemben nőies... :)

Tomana...

... veled érzek...

2010. november 25., csütörtök

89...


... éve született Pilinszky János..., kamaszkorom és ifjúságom kedvenc költője...
... szakdolgozatom "témája"...
... most az egyik legszebb versével emlékezem rá..., gyengébb idegrendszerű kedves olvasóim itt álljanak meg, komolyan mondom..., mert, ahogy nagyanyám mondta volt: "Sírás lesz a vége..."
... én szóltam előre...



KZ-oratórium
(Részlet)

(Mint egy másik történetben, fokozott egyszerűséggel.)
Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál.

Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, amit meglátott.

Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.

A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszivü állat.

Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.

Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is, mikor agyonverték.

Hogyha...


... kimentek a Vörösmarty téri téli vásárba, akkor biztosan sok szépet láttok... :)
... hogyha megtaláljátok ezt a standot és azt mondjátok, hogy "Szera", akkor 5 % kedvezményt is kaptok..., oldalt a hosszú láncok az én kezem munkái... :)
Kellemes nézelődést!
Hétfőtől Nóra képeslapjai is kaphatók lesznek... :)
http://mamrae.blogspot.com/

2010. november 23., kedd

Hogyha...


... te is kínlódsz az angollal, szerintem hasznát veheted... :)
http://vegreangolul.hu

2010. november 22., hétfő

Sorsoltam...


... :)
Bizonyára elhiszitek nekem, hogy "valósak az adatok", elvileg tudom majd fényképpel dokumentálni...
... feltéve, hogy fel tudom tölteni... (a segítőm alszik, mert sűrű mostanában minden napja)

Tehát a narancsos győztesem: LARA http://kezmuvessarok.blogspot.com/
... a zöld győztese: KÉKMADÁR http://keramiamania.blogspot.com/

Gratulálok a nyerteseknek!
Kérem, hogy írjátok meg a címeteket az e-mail címemre... :)

KÖSZÖNÖM, hogy velem játszottatok!

...és a nyeremény meglepetés, hogyha elküldtem megmutatom... :)

Ma...


... van a napunk... :)
... ma sorsolok, de kicsit később...
... ma felteszem az egyik kedvenc versrészletemet...
... ma is járatom az agyam, biztosan nem kellene, már túl vagyok a hírek
elolvasásán...
... ma is tudatosodik bennem, hogy hol tartunk "az idő áramlatában"...

"Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb"...

József Attila: Thomas Mann üdvözlése

Szép, békés napot mindenkinek!

FOTÓ: INTERNET

2010. november 21., vasárnap

Babócánál...


... találtam... :)

Voltaire: Vers a természeti törvényről

Büszkén tartózkodó hited példa – jegyében
légy irgalmas, nyugodt, légy bölcs és engedékeny,
Más álmát meg ne fojtsd, hogy elérd célodat:
A szelídség az út és tévút a harag.
Nyomorult napjaink sok gondja közt imígyen,
Testvérekként vagyunk, atyánk egyazon Isten.
Egymást segítsük is, viselni terheinket,
Vegyük észre, aki bajába belegörnyed.
Ellenségünk ezer gyötri, kegyetlen, éltünk,
Melyet elátkozunk s mégis oly drága nekünk.
Megtévesztett szívünk nem lel támaszt, vezért,
Vágyaitól elég, kíntól megfagy ezért,
Hát egyikünk sem élt könny – ismeretlenül.
A társaság ily – oly bűbája könyörül
Fájdalmainkon, ím, egynéhány pillanatra:
De a kór túl komoly, arra gyógyírt hogy adna!
Ah! ne mérgezzük azt, mi nyugtunk még maradt.
Látom sötét zugon a gályarabokat,
E láncolt bőszeket, ők is segítenek
Egymásnak, hogy a vas láncokkal küzdjenek.

Köszönöm!
http://edesotthon.blogspot.com/

2010. november 20., szombat

Két...


... "újdonság"... :)
... a kis tartót most varrtam, a benne lévő "dolog" pedig az ajándékom apától... :)

2010. november 18., csütörtök

Mit...


... csináljunk egy fél pár kallódó kesztyűvel?
... íme:

http://www.etsy.com/storque/how-to/recycled-glove-how-to-make-a-chipmunk-softie-2721/

... :)

2010. november 17., szerda

Amikor...


...látom egeidet, ujjaidnak műveit, A holdat és a csillagokat, melyeket készítettél:  4 Micsoda a halandó, hogy gondolsz rá, És a földi ember fia, hogy gondját viseled? (Zsoltárok 8:3-4)

FOTÓ: INTERNET

2010. november 15., hétfő

Mert...



... az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség számukra; (Róma 1:20)

Mindenkinek szép, békés estét és álmokat kívánok!
B. N.! Álmodj szépeket! :)

2010. november 14., vasárnap

Azt...





... mondta nekünk -csalódottan- az egyik neves képeslapkiadó munkatársa, hogy mamár az emberek nem küldenek képeslapot...
... szomorú, de biztosan igaz...
... új idők, új szelek...
... DE! még mindig vannak kedves fiatal emberek, akik szembe mennek ezekkel a viharos szelekkel és pl. képeslapokat rajzolnak...
... nézzetek be ide, hátha érdekesnek találjátok:
http://mamrae.blogspot.com/