2010. november 21., vasárnap

Babócánál...


... találtam... :)

Voltaire: Vers a természeti törvényről

Büszkén tartózkodó hited példa – jegyében
légy irgalmas, nyugodt, légy bölcs és engedékeny,
Más álmát meg ne fojtsd, hogy elérd célodat:
A szelídség az út és tévút a harag.
Nyomorult napjaink sok gondja közt imígyen,
Testvérekként vagyunk, atyánk egyazon Isten.
Egymást segítsük is, viselni terheinket,
Vegyük észre, aki bajába belegörnyed.
Ellenségünk ezer gyötri, kegyetlen, éltünk,
Melyet elátkozunk s mégis oly drága nekünk.
Megtévesztett szívünk nem lel támaszt, vezért,
Vágyaitól elég, kíntól megfagy ezért,
Hát egyikünk sem élt könny – ismeretlenül.
A társaság ily – oly bűbája könyörül
Fájdalmainkon, ím, egynéhány pillanatra:
De a kór túl komoly, arra gyógyírt hogy adna!
Ah! ne mérgezzük azt, mi nyugtunk még maradt.
Látom sötét zugon a gályarabokat,
E láncolt bőszeket, ők is segítenek
Egymásnak, hogy a vas láncokkal küzdjenek.

Köszönöm!
http://edesotthon.blogspot.com/

1 megjegyzés:

Mammka írta...

Minden sora kincs....