2011. augusztus 31., szerda

Van...


... 5 perced?

Virágok

Mindig szerettem a virágokat.
Oly szépek, oly szelídek, bájosak.
Kacér nincs köztük, sem divat-beteg;
Közönyt, álkedved egy se szenveleg,
Láttatni titkosan nem vágyakoznak;
Elrejtve, bokrok közt is illatoznak.
Éltük rövid, de nyár van azalatt,
Míg ők a nap felé mosolyognak.
S ha jő az ősz, a rózsa-hullató:
Sóhaj, sírás tőlük nem hallható.
Haláluk oly nyugodt, olyan szelíd,
Tán elhervadni is gyönyör nekik...

Reviczky Gyula

Fotó: Szera

4 megjegyzés:

Julcsi írta...

De szép!

Szeretem a verseidet, mert magam biztosan nem ülnék le verset olvasni. Ha van egy csöppnyi időm és azt olvasásra szánom, akkor sem verset. Így viszont, általad, én is verselhetek:)
Köszönöm!

Szera írta...

Köszönöm! Ez a kis "rovat" így mindenképpen elérte a célját!:)

Juccantó írta...

Köszönöm én is Neked,hogy rátaláltál és megosztottad ezt a csodás verset!

Szera írta...

:)