2011. augusztus 6., szombat

Van...


... 5 perced?
Akkor olvass velem klasszikus verseket. (Talán rendszeres cím lesz a blogomban... :) )

Akarsz-e játszani


A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezső

Fotó: internet

7 megjegyzés:

KicsiKató írta...

Szera, Isten áldjon, ezt annyira imádom és olyan jó, mikor nem direktben olvasom, hanem rám talál, csak úgy... köszönöm, bearanyoztad a hétvégém kezdetét!:)))

Erdős Éva írta...

Kedves Szera!
A kedvenceim közé tartozik ez a Kosztolányi vers, köszönöm, hogy felidézted nekem!
Nagyon jó ötletnek tartom, hogy versek felidézését tűzted ki, szeretem a verseket, bár néha háttérbe szorulnak az életemben.
Jó lenne újra tudni őket!
Köszönöm:)

Juccantó írta...

A játékos lelkemnek nagyon jól esett ez a vers!:))

Szera írta...

NAGYON örülök a visszajelzéseknek!
Folytatása következik! ♥

Strugamano írta...

Nekem is örömöt okoztál! Még!

Piroska írta...

Köszönöm a verset...

Szera írta...

:) ♥