2015. május 19., kedd

Ma...

... estem egy hatalmasat. A férfiember aki hozzájárult ehhez, a kocsija mögé lapult, amikor én a térdeimre érkeztem. N. velem volt, de senki nem szaladt oda a buszmegállóból, hogy nem kell-e segíteni. Most bedagadt térddel ülök a gép előtt és ezen gondolkodom. Lehet, hogy rosszabbul is eshettem volna. Én talán jobban alszom az éjjel, mint ő. ÉS ez nekem nem jó és nem vigasztaló. Szerencsétlen? Vagy gyáva? Sajnálom őt.


Aztán eljött a délután és átjött Petra alkotgatni. Jó volt néhány órát eltölteni egy gyerekkel, aki őszinte, bizalommal van irántam és közben megtanul egyre szebben varrni és használni a kreativitás csodáját, ami alaposan elsatnyul az iskolában. Közben felfedezheti azt is, hogy a kiürült konzervesdoboz is jó valamire, hogy mennyi mindent készíthetünk a kezünkkel és ez mennyire megelégítő érzés. Ma ezt az emléket rakom inkább el, mint az előbbit. Megmutatom az én dobozomat, ami már majdnem kész. Persze, én sokkal előbb kezdtem. Petra még az elején tart. Így is, meg úgy is! :)


5 megjegyzés:

Mamka írta...

Hogyan járult hozzá az a férfi?jegeljed és gyógyulgass!
csodaszép amit alkottatok!

Szera írta...

Elállta az utat olyan helyen, ahol nem szabadott volna megállnia, állítólag amíg bent voltam a patikában többen rádudáltak, várta a feleségét, aki szintén gyógyszerért ment be, úgy csinált, mintha pakolna, aztán le kellett mennem ezért a járdáról és elestem a padkán, miközben jött szembe egy autó. Na, én meg a magyarázás, de talán érthető. Jobban vagyok, csak egy vérömleny maradt a seb alatt, kicsit borogatom majd, kirándulós napok előtt vagyok, remélem hamar gyógyulok! :) Köszönöm! <3

Éva írta...

Gondolom már kicsit jobban vagy, bár az ilyen ütések talán másnap még jobban fájnak és bedagadnak? Kívánok gyors gyógyulást ! Dobozod nagyon szép!

Timi írta...

Pihentesd a lábad mindenképp!!!
sajnálom a történteket...
A doboz pedig mesés lett!!!

Szera írta...

Köszönöm lányok! ♥♥ ♥♥ ♥♥