2011. augusztus 17., szerda

Te ...


... is repedt edény vagy?



Egy vízhordónak két nagy edénye volt, melyeket egy, a nyakára helyezett rúdon hordott. Míg az egyik hibátlan volt és mindig színültig tele volt az út végén, a másikon volt egy repedés, és végül csak a víz fele maradt meg benne.

Így volt ez mindennap, teljes két éven át. A vízhordó az egyik oldalon mindig félig telt edénnyel tért meg Mestere házához. Természetesen a hibátlan edény büszke volt teljesítményére, hogy tökéletesen betöltötte feladatát, amire készült. Addig a szegény, repedt edény szégyenkezett tökéletlensége és szerencsétlensége miatt, hogy csak félig teljesítheti feladatát. Kétévi keserű kudarcérzet után így szólt a repedt edény a vízhordóhoz, amint a folyó mellett mentek.

"Szégyenkezem és szeretnék bocsánatot kérni tőled."

"Miért szégyenkezel?" - kérdezte a vízhordó.

"Azért kérem a bocsánatod, mert az eltelt két évben csak feleannyi vizet tudtam szállítani, az oldalamon lévő repedés miatt. A víz kicsepegett, míg a vizet Mestered házához szállítottad. A repedés miatt nem tudtad tökéletesen elvégezni a munkádat, és nem nyerted el erőfeszítésed teljes jutalmát." - mondta az edény.

A vízhordó szánta az öreg, repedt edényt, és részvéttel így válaszolt:

"Ahogy visszatérünk Mesterem házához, nézd csak a gyönyörű virágokat, az út mentén."

Valóban, amint mentek a hegyre fölfelé, az öreg, repedt edény látta a gyönyörű vadvirágokat az út mentén, ahogy a nap rájuk sütött. Mégis rosszul érezte magát, hogy csak félig telve érkezik vissza, és hibájáért újra bocsánatot kért a vízhordótól.

A vízhordó ekkor azt mondta az edénynek.

"Nem vetted észre, hogy csak a te oldaladon voltak virágok az úton, a másik edény oldalán nem?

Ez azért van, mert mindig tudtam, hogy repedés van rajtad, és kihasználtam ezt a tulajdonságodat. A te oldaladon virágokat ültettem az út mellé, és minden nap, ahogy jöttünk haza a folyótól, te megöntözted őket. Két éve szedhetem ezeket a szép virágokat, és díszíthetem vele Mesterem asztalát. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, nem létezne ez a szépség, amely a házát ékesíti."

Festmény: Spanish collection

3 megjegyzés:

Murphy írta...

Elmosolyodtam :)

Szera írta...

:)

Timi írta...

Régen hallottam már ezt a történetet, de olyan jó volt újra olvasni....Köszönöm :o)!