2013. szeptember 30., hétfő

Milyen...

... sok könyv íródik az emberi kapcsolatokról. Szépirodalmi és ismeretterjesztő egyaránt. És mi faljuk vagy faltuk őket, mert szerettünk volna és szeretnénk szebben, jobban élni. Ahogy telnek az évek és csak a külső emberünk öregszik, rájövünk, hogy nagyon rövid az élet. Túl rövid ahhoz, hogy haragudjunk, bántsunk, ítélkezzünk. TE ezt hogy gondolod? Érdekelne a véleményed!
Sok évi pedagógusi tapasztalatom azt mondatja velem, hogy kétféle szülő létezik (persze ez így nem igaz és túlságosan is fekete-fehér, de biztosan értitek a lényegét), a zömük azt mondja, hogyha bántanak add vissza, ne legyél tutyi-mutyi. A másik részük, akik jóval kevesebben vannak, azt mondják a gyerekeiknek, ne üss vissza, mert akkor te sem vagy különb, mint az aki ütött. Én is ezt tanítottam a gyerekeimnek és a sajátomnak is. A lányomról elmondhatom, hogy talpraesett, magáért kiállni tudó felnőtt lett! :) Az óvodásaimba is reményeim szerint beleivódott az a sok-sok szőnyeges beszélgetés, ahol az ő szintjükön nap, mint nap megbeszéltük az élet dolgait. Szép évek voltak.
Tehát hol keressünk és hol találjunk vezetést arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedjünk másokkal? Rendszeres olvasóim ti tudjátok a válaszomat! :) Van egy bibliavers, amit mi ARANYSZABÁLYNAK hívunk, ha ezt betartjuk, csak jól dönthetünk!

"Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; mert ezt jelenti a Törvény és a próféciák." Máté 7:12



Fotó: internet

2 megjegyzés:

Emőke írta...

Remélem jól értelmezem Mátét: adj olyat amit te is kapni szeretnél. Véleményem szerint a mai korban ez már nem érvényes, bár a lelkemnek jobb ha adok azaz: udvarias, kedves, előzékeny vagyok és egy mosolyt mindenki megérdemel- de szinte soha nem kapom ezt vissza, csak az elkenkezőjét( kivéve a családom körében)
A másik nagyon nehéz, a gyereknek nem tanítunk olyat hogy üssön, stb, de ha bántják meg kell védenie magát , hiszen ma az élet az önös érdekről szól át és eltiporva mindenkin, mindenkit. Sajnos akit az eltiprásra nevelt valaki vagy az élet, az nem érti meg a kedves, szép szót sem. Persze, hogy ha az ő szintjére süllyedünk az nem vezet jóra, de úgy érzem nem fogom senki arcát megsímogatni ha belémrúg.

Szera írta...

Nehéz, bonyolult az élet. Teljesen megértelek. Nehéz magunkat megvédeni. De hiszem, hogy az agresszió, agressziót szül. "Ne karoljuk fel az erőszakot!" - mondta egy anya a kedvenc filmemben(Kisasszonyok)a lányainak, akik méltatlankodtak egy igazságtalan dolog miatt. Mindig hittem, hogy az a különb, aki különbül viselkedik. Van egy történet mi szerint a nürnbergi pernél a bíró így szólt a háborús bűnösökhöz: Uraim! Nem azért nem bánunk úgy önökkel, ahogy önök bántak másokkal, mert nem érdemelnék meg, hanem azért, mert nem méltó hozzánk.