2016. augusztus 27., szombat

Kisasszonyok...

... az egy régebbi rajzom.
Ha van kedvetek velem JÁTSZANI, akkor írjatok erről a képről néhány gondolatot, ami eszetekbe jutott róla. A játékos kedvű látogatóim közül valaki, akinek kedvez a szerencse, gazdagabb lehet az egyik képem nyomatával.
Játszatok velem! ✿



7 megjegyzés:

Anna írta...

Az imádkozó szívűnek a legderűsebb az arca:) És sok mindent eszembe juttatott a kép, mivel hárman vagyunk nővérek a családban... Nagyon tetszik a kép.

Szera írta...

Kedves Anna! Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat!

Éva írta...

Már tegnap is sokáig néztem képedet ami nagyon tetszik! Nekem elsőre az jutott eszembe hogy a szemérmes anyuka a kamaszodó lányával és kisebb gyerekével nyári napsütésben!

Szera írta...

Köszönöm, kedves Éva! Érdekes gondolatok!

Katalin írta...

sajnálom, hogy nem láttam eddig ezt a képedet ,
nagyon szé p
játékon kívül elmondom, nekem az jutott eszembe róla, mennyire szépek az asszonyok: szelídek, kedvesek, csupa virágokkal, madarakkal, finom kecses vonalakkal teli a kép körülöttük, amilyet teremteni vagyunk képesek, de mi magunk - az asszonyok - erős alapokkal, határozott körvonallal rendelkezünk, biztonságot adó állandósággal, és stabilitással, gyereket ölelő karokkal, virágzó keblekkel, gyöngédséggel, apró - de lényeges, finom - részletekkel töltjük be a "világot"

Katalin írta...

az az érzésem Éva is érezte - én is- hogy itt generációk vannak jelen, nekem a kép baloldalán talán egy kismama, középen nagymama, jobb oldalon, érett asszony
:)

Szera írta...

Kedves Katalin! Örülök, hogy velem játszol! ÉS köszönöm, hogy leírtad az érzéseidet! Nagyon szép! :)