2014. december 17., szerda

Régebben...

... ezidőben az emberek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! kívántak egymásnak képeslapon vagy személyesen. Aztán szép lassan ez a köszöntés átalakult Áldott, Békés Ünnepek! -re.
Elgondolkodtam. Kellemes, békés napokat valóban át tudunk élni minden nap, ha megteremtjük a feltételeket. De áldottat? Azt Valakinek meg kell áldania, ugye? A Karácsonyt ki áldja meg? A Teremtő biztosan nem. Miért mondom ezt? Ez a cikk válaszul szolgál.


A Biblia nem ír arról, hogy pontosan mikor született Jézus, és arról sem, hogy meg kellene ünnepelnünk a születésnapját. M’Clintock és Strong műve megjegyzi: „A karácsony megünneplése nem isteni intézkedés, és az Úsz. [Újszövetség] sem tekinthető az eredetének(Cyclopædia).
Sőt, ha megvizsgáljuk a karácsony történetét, kiderül, hogy pogány vallási rítusokból ered. A Biblia feltárja, hogy Istent megbántjuk azzal, ha olyan módon próbáljuk meg imádni őt, amelyet elítél (2Mózes 32:5–7).

A karácsonyi szokások eredete

  1. Jézus születésnapjának a megünneplése: Arról . . . nincsenek feljegyzések, hogy [a korai keresztények Krisztus] születéséről is megemlékeztek volna. A Katolikus Enciklopédia szerint »Karácsony nem szerepelt a korai egyház ünnepei között«” (Babilon misztériumvallása régen és ma, 155. o.). „A születésnek megünneplése a régi keresztényeknél ismeretlen szokás volt” (Borbély István: Karácsony története. Keresztény Magvető, 1973. 3–4. sz. 188. o.).
  2. December 25-e: Jézus nem december 25-én született. „Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de nagyon valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a »legyőzhetetlen nap születésé«-nek (natalis solis invicti) pogány római ünnepét”, mely a téli napfordulóhoz kötődött (Britannica Hungarica, 10. kötet, 134. oldal).
  3. Ajándékozás, lakmározás, vigadozás: A Saturnalia . . . hatása máig érezhető a nyugati világ karácsonyhoz és új évhez kötődő szokásain. A Saturnaliát eredetileg december 17-én ülték meg, de később hét napig tartó ünnepséggé terebélyesedett. Az év legvidámabb eseménye volt, ilyenkor szünetelt a munka és a kereskedés . . . bőkezűen megajándékozták egymást” (Britannica Hungarica, 16. kötet, 134. oldal).
  4. Karácsonyi fények: Egy vallási enciklopédia szerint az európaiak „fényekkel és mindenféle örökzöldekkel” díszítették az otthonukat, ugyanis ezzel ünnepelték a téli napfordulót, és így űzték el a gonosz szellemeket (The Encyclopedia of Religion).
  5. Karácsonyfa: A pogány európaiak között elterjedt a fák tisztelete, és ez a hagyomány a keresztény hit felvétele után is tovább élt . . . fát állítottak fel a házban vagy a bejáratnál a téli napfordulókor” (Britannica Hungarica, 10. kötet, 141. oldal).
  6. Fagyöngy, magyal: A druidák mágikus erőt tulajdonítottak a fagyöngynek. Az örökzöld magyalt a nap visszatérésének ígéreteként imádták(The Encyclopedia Americana).

2 megjegyzés:

Juccantó írta...

Régen mikor nem ismertem ezeket az igazságokat a karácsony eredetéről,el sem tudtam volna képzelni,hogy ne ünnepeljem.Ma már tudom,hogy bármikor ajándékozhatok a szeretteimnek és a szeretetem mindennap ki kell mutatni embertársaim felé.....és a legfontosabb,hogy a Teremtőmnek is örömet okozzak:)))

Szera írta...

Számomra is az a legfontosabb, hogy Istennek tetszően éljek! A tiszta imádatba semmilyen pogány eredetű dolog nem fér bele.Szeretem ŐT és azt szeretném, ha ÖRÖKRE így maradnék! :)