2014. július 13., vasárnap

Kislánykoromban...

... sokszor hallottam a felnőttektől, ha valakit valami nagy rossz ért, hogy "pedig milyen rendes ember volt", "soha nem ártott senkinek"," a Jóisten ezt miért engedte meg?".


 Annyi, de annyi bajt és szenvedést látunk magunk körött. A háborúkban katonák és civilek egyaránt életüket vesztik. Rengetegen szenvednek ártatlanul a bűnözés és az erőszak miatt. A halálos balesetek és a súlyos krónikus betegségek nem válogatnak, ami a kort vagy a társadalmi helyzetet illeti. A természeti katasztrófák képesek egész közösségeket eltörölni. Az előítélet és az igazságtalanság általánossá vált.
Talán már téged is érintett valami az itt felsoroltak közül.
Mindezek fényében jogosan vetődnek fel bennünk ilyen kérdések:
* Miért történnek rossz dolgok jó emberekkel?
* Isten okolható ezért?
* A szerencsétlenségek véletlenszerűek vagy, vagy az emberek idézik elő őket?
* Vajon a karmánk miatt, vagyis az előző életünkben elkövetett tetteink következményeként
    kell szenvednünk?
* Ha létezik egy mindenható Isten, miért nem védi meg a jó embereket?
* Eljön valaha az idő, amikor semmi bajtól sem kell tartanunk? 
Természetes, hogyha keressük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Hogyha ide kattintasz,  megnyugtató válaszokat találhatsz: http://www.jw.org/hu/kiadvanyok/folyoiratok/wp20140701/mindenutt-csak-bajt-latunk/





Grafika: internet











2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Általában a " nagyon rendes embereket " éri mindenféle rossz... mert túl széles a hátuk...

Szera írta...

Vannak, akik kitárják az ingüket és kiabálják, hogy "Ide lőjjetek!"
:) Valaha én is ilyen voltam, tudom, hogy miről beszélek. :)
DE! Vannak élethelyzetek, amik megtörténnek, függetlenül a temperamentumunktól. És akkor mindannyian felkiáltunk: Miért?!