Ebben...

... az évben már 2 embert vett el tőlünk a halál, egy nagyon kedves barátunkat és egy nagyon kedves szomszédunkat. Nehéz szembenézni vele, nehéz elfogadni és feldolgozni. Biztosan nincs közöttetek olyan, aki életét ne szomorította volna el az elmúlás.


"Isten akarata volt. . . Jobb így neki. . . Ne sírj, kicsim!”

Ezt suttogták Bebe fülébe az édesapja temetésén, akit autóbalesetben veszített el.

Bebe nagyon szerette az apukáját. A család egyik jó barátja próbálta őt vigasztalni az előbb említett szavakkal. A legjobb szándékkal tette, Bebe mégis úgy érezte, hogy inkább a lelkébe mar. Bebe folyamatosan ezt mondogatta: „A halál nem lehet jobb neki.” Évekkel később, mikor könyvet írt a vele történtekről, egyértelmű volt, hogy még mindig gyászol.


Van, aki hosszú ideig gyászol, mint Bebe, főleg, ha nagyon szerette, akit elveszített. A Biblia nem véletlenül nevezi így a halált: „utolsó ellenség”.
 "Mint utolsó ellenség semmisül meg a halál." 1Korintusz 15:26
Feltartóztathatatlanul feldúlja az életünket, gyakran olyankor, amikor nem is vagyunk rá felkészülve, és megfoszt attól, aki oly drága nekünk. A halál senkit sem kímél. Nem meglepő, ha fogalmunk sincs, hogyan dolgozzuk fel, ha elveszítünk valakit.


Talán már felvetődött benned: „Mennyi ideig tart a gyász?” „Hogyan lehet feldolgozni?” „Hogyan vigasztalhatom azt, aki gyászol?” „Van bármi remény arra, hogy viszontlássam elhunyt szeretteimet?” Ha szívesen kapnál választ ezekre a kérdésekre, kattints ide: https://www.jw.org/hu/kiadvanyok/folyoiratok/ortorony-3szam-2016-majus/

Fotó: internet