"Síró...

... óvodába nem való!" Milyen sokszor hallottam ezt a kis "versikét", aztán azt sugallták a felnőttek, hogy a fiúk nem sírnak, mert ez a gyengeség jele. Nagyon befolyásolnak bennünket a gyerekkorban belénk ültetett előítéletek. Fiatal felnőttként is úgy éreztem, hogy bizony, egy igazi férfi nem sír, egészen addig, ameddig nem láttam sírni valakit, aki felnőtt volt, férfi és nagyon fájt a szíve.
Ma már olyan sok mindent másként gondolok, nagyon sokat változtam én is és a körülöttem lévő világ is.

Miért sírunk?

A sírás a születésünk pillanatától része az életünknek. Egy tudós úgy fogalmazott, hogy a sírás "egy akusztikus köldökzsinór", ugyanis a kisbaba ezzel jelzi az érzelmi és fizikai szükségleteit. De később, ahogy idősebbé válunk, már más módon is képesek vagyunk kommunikálni. Akkor miért hullattunk mégis könnyeket?

Bizonyos felmérésekből kiderült, hogy a nőknek a 85 százaléka, a férfiaknak pedig a 73 százaléka sírás után jobban érezte magát.

A sírással kapcsolatban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés, de az biztos, hogy ezt a képességünket Istentől kaptuk, hogy így is ki tudjuk fejezni az érzéseinket.

Ha szívesen olvasnál még érdekességeket a sírásról, kattints ide: http://www.jw.org/hu/kiadvanyok/folyoiratok/g201403/miert-sirunk/