2011. április 21., csütörtök

Most...


... találtam egy blogon, úgy éreztem sokak szívét megérinti.
... azok a boldogok, akik nem ismerik ezt az érzést gyönyörködjenek a képben...:)

"A feltétel nélküli szeretet hiánya, a gyermeket a legmélyebb ínség elszenvedésére ítéli. A felnőttet, akinek megsebzett belső gyermeke van, mások világának csak halvány visszhangjai érik el. Soha nem hagyja megnyugodni, a szeretetigény..."

/John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz/

De nem szomorítani szeretnék, hanem vigasztalni!

"Ha apám és anyám elhagynának is,
Jehova magához fogad engem." 27. Zsoltár: 10

"Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, a gyöngéd irgalmasságok Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban, hogy képesek legyünk megvigasztalni mindenféle nyomorúságban levőket azon vigasztalás által, amellyel minket vigasztal az Isten." 2Korintusz 1: 3,4

" És új eget és új földet láttam, mert a korábbi ég és a korábbi föld elmúlt, és a tenger nincs többé.  És a szent várost, az Új Jeruzsálemet is láttam alászállni az égből, az Istentől, felkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony.  Erre harsány hangot hallottam a trón felől, mely ezt mondta: „Íme! Az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakozni, azok pedig az ő népei lesznek. És maga az Isten lesz velük.  És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak.”
 És Az, aki a trónon ül, ezt mondta: „Íme! Mindent újjáteszek!” Ezt is mondja: „Írd meg, mert megbízhatók és igazak ezek a szavak.”  És ezt mondta nekem: „Meglettek! Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Aki szomjazik, annak adok az élet vizének forrásából ingyen.  Aki győz, az örökli ezeket, és Istene leszek annak, ő pedig a fiam lesz." Jelenések 21: 1-7

Időnként szomorkodó, fájó szívű olvasóim, vigasztalódjatok!
Fotó: internet

4 megjegyzés:

Dorkadesign írta...

Köszönöm Szera!

Szera írta...

:)

Tauna írta...

Attól függ melyik szemszögből nézzük, anya vagy gyerek... tudod mire gondolok...köszi :-))))

Szera írta...

Igen, tudom... :)
A remény valósággá válhat..., meg lehet szakítani egy rossz sort...