2008. november 3., hétfő
Játék...
Ezt a "meghívót" KICSIKATÓTÓL kaptam. Ami a gyermekkorról szól. Íme, a szabályok:
1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyermekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!
Egy testvérem van, aki szintén lány és mindig egymás mellett álltunk, hiszem, hogy ez ma is így van. Egymás kezét fogtuk az asztal alatt, amikor meg kellett ennünk a sárgarépát, rájöttünk, hogyha nem rágjuk meg, hanem csak kicsi falatokat veszünk a szánkba, egyszerre le tudjuk nyelni és akkor nem érezzük az ízét. Mindig fehér zokniban kellett járnunk, és ezt nehezen viseltem, inkább a port szerettem volna rúgni a lábammal, érezni a földet. Hatalmas masnikat hordtam a hajamban, ami a hátam közepéig ért, vagy még azon is túl. Szombaton mosta meg nagymamám és ecetes vízzel öblítette le, hogy fényesen csillogjon, amikor másnap reggel templomba megyünk. Amikor 4 éves voltam megkérdezték anyukámékat egy pályaudvaron, hogy festik e a hajamat, mert olyan szőke... Szerelmes voltam egy nagyfiúba és virágokat szórtam a homokba, amerre biciklizett, ő a legjobb barátnőmbe volt szerelmes... Amikor nagymamám csirkét vágott és bement a forró vízért én összeraktam a csirke fejét és vizet csöpögtettem a szájába, hogy ne halljon meg... Disznóvágáskor a dunyha alá bújtam befogtam a fülem és azt mondogattam, hogy á!á!á!... jól leszidtak, hogy miattam nem akar elpusztulni az állat... A kézműveskedéshez való vonzalmamat abszolút befolyásolta, hogy vetítettek a tévében egy holland sorozatot, azt hiszem az volt a címe, hogy a Kéz öt ujja... varázslatos volt!
Azt hiszem ennyit még soha nem írtam a blogomba.
Az én jelöltjeim:
LEDANNA
KATBO
MAMMKA
ENDY
P.JULCSI
JUHIZS
SZÖMÖRCE
Igaziból mindenkire kíváncsi lennék, aki blogtársam...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Jó volt olvasni ezt a "szeletet" a gyermekkorodról. Már akkor megnyilvánult, hogy mekkora lelked van. Köszönöm, hogy jelöltél.
Valóban, ilyen sokat talán még soha nem írtál - sajnos.
Jaj, de jó, hogy emlékszik még valaki erre a sorozatra! A Kéz öt ujja, egy család mutatott be sok ötletes tevékenységet öt percben, a szünidei matinében és több része is volt egy nap, nagyon szerettem én is!!!
Ez fantasztikus!!! Még soha nem emlékezett rá senki!
Juhizs! Cuki vagy.
De aranyos.Még még.
Megjegyzés küldése