2013. június 27., csütörtök

Kaptam...

... egy "megrendelést" egy kedves ismerősömtől. Egy 90 éves nénit látogatnak messzi vidéken. Ancsuka  anyjuk helyett anyjuk volt. A gyerekkori élmények ma is élnek. Az öreg diófa, ami alatt remekül lehetett játszani, a ház, a nyarak, Apóka... Ennél sokkal szebben megfogalmazott instrukciókat kaptam. Szülessen nálam egy kép, ami visszaadja a csodát. Csak úgy tudok rajzolni, ha túlcsordulnak bennem az érzelmek és megrendelésre még soha nem tettem. Eszembe jutott egy kedvenc dalom Cseh Tamástól..., remek ráhangolódás volt. Amikor már potyogtak a könnyeim, tudtam, hogy "otthon vagyok". Ez a kép született. Talán nem adja vissza igazán, mert a szkennelő alatt kötött ki és kicsit homályos is, de hátha. :)


...és az inspiráló zene:

7 megjegyzés:

ZsuzS írta...

Nagyon szép és megható.

Szera írta...

Engem is meghatott a történet. Szeretném hinni, hogy méltó hozzá a képem.

Mammka írta...

De nagyon is visszaadja!!!!!!Zenére alkotni JÓ!!!!!

Szera írta...

Ennek örülök! :) Igen! Nagyon jó zenére alkotni!

Emőke írta...

A rajz kedves, meghitt, különösen az öreg diófa tetszik!
Hogy visszadja- e az az érzést ami a megrendelőben él az majd az átadáskor kiderül.
Légy szíves tájékoztass majd erről, kíváncsi vagyok milyen volt a " hatás"

Szera írta...

Hát! :) A fogadtatás nagyon jó volt! Felismerte a diófát és azt mondta, hogy még a ház is ilyen volt! :)
Kaptam nagy ölelést és puszit! :)

Emőke írta...

Akkor telitalálat!;-))