2013. január 24., csütörtök

Van...

... 5 perced?


József Attila: Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levehetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
henem akkor hagy nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
1926. április

4 megjegyzés:

Betti írta...

De régen olvastam! Pedig milyen szép!

Szera írta...

Igen! Nagyon!

korenka írta...

Most akadtam a blogodra. Gratulálok! Ezután is olvaslak! Szép lélekemelő blog!

Szera írta...

Kedves Korenka! Örülök, hogy idetaláltál! :)