2009. június 21., vasárnap

Milyen...


... kár, hogy ma már nem így van...
”Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szüksége van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni őket, azon a napon az emberiség szegény lesz. Minden nagy dolog, ami a világban történt, először egy ember fantáziájában történt, és hogy a holnap világa hogyan fog kinézni, nagyrészt annak a képzelőerőnek a mértékétől függ, amit azok birtokolnak, akik éppen most tanulnak meg olvasni. Ezért van szüksége a gyerekeknek könyvekre.”
Astrid Lindgren

3 megjegyzés:

Monika írta...

Milyen igaz és szép idézet!!!!Azért úgy látom,hogy most újra olvasnak sokan.Lehet,hogy a kamaszok kihagynak egy kis időszakot,aztán újra rákapnak az olvasásra.Persze nem mindenki sajnos,dehát ez mindig így volt.
Én újra falom a könyveket,min lánykoromban.Akkor sajnos ezt elég haszontalan időtöltésnek könyvelte el a család.:(
Monika csak lustálkodik....

Nagyváradi Csilla írta...

Gyönyörű idézet és annyira aktuálisnak és igaznak érzem!

Wattacukor írta...

Csak hálálkodom ezért az idézetért. Mi is próbáljuk a lyányt itthon rávenni az olvasásra, de annyira nem akarózik neki. De csak elkezdenie nehéz, a kötelező olvasmány is nagyon tetszett neki (Pál utcai fiúk) :)