... kiállításon vesz részt az egyik rajzom, egy igen híres londoni múzeumban, a helyi újságok is hírül adták a nagy eseményt. Szeretnék köszönetet mondani: férjemnek, lányomnak, az óvónénimnek (hoppá! én nem is voltam óvodás, na mindegy is...), régi és új szomszédaimnak, a kisboltos Erzsikének és mindenkinek, aki buzdított... Köszönöm, hogy hittetek bennem... és nem utolsó sorban köszönet:http://hokatastudio.blogspot.com/
14 megjegyzés:
Nagyon örülök!!!!
Végre, végre :-) De jó is lenne, ha ez nem egyszeri alkalom lenne... Gratulálok
:D
A szöveg még jobb is,mint a képek :-)
Nagyon tetszik, ezt nekem is ki kell próbálnom!!!
Örülök, hogy megérkeztek a tojáskák. Írtam hozzá levelet is, de elfelejtettem beletenni a borítékba. Biztosan a tavaszi fáradtság az oka...
Jó hétvégét!
:D Ez jó :D
Egyébként én se voltam ovodás ;) Te hogy úsztad meg?
Helen: Én a nagymamámmmal voltam otthon, aztán előkészítőn voltam, de csak rövid ideig, suli előtt...
Annás! Mi nagyon sokat jártunk Etyekre játszóházazni, a Pöcök együttessel nemezeltem, ill. varrtam, lehet, hogy találkoztunk?!
Juhizs: Látod! Csak eljött az aranysárga nap!
Gratulálok! Lehetne kérni kicsit részletesebb tudósítást az eseményről, és hogy hogy kerültél oda? Melyik múzeum,és milyen kiállítás?
Nem kis dolog ez :-)))
Violini! A felfedezőm ugyanaz volt, mint Gerdáé, de tudod, csak virágnyelven lehet erről írni, nehogy rájöjjön valamelyik titkosszolgálat, hogy magyar tehetségekre és szépségekre is vadásznak. Többet nem mondhatok. Találkozzunk a megszokott helyen és időpontban, szóban egyszerűbb lesz.:)
Huúúú én először bevettem, mondjuk mindenben rettentő naív vagyok. Már őszinte gratulációm szavait fogalmaztam, mikor idelátogatva lehullott a lepel. Ettől mondjuk nem lettek a rajzaid kevesebbek a szemembe, sőt:)))
Szera, ezt nem fogom megbocsátani...
én annyira, de annyira örültem Veled...
nekem nagyon kevés időm szokott lenni, nem tudok mindig továbbkattintani, de most leesett, hogy olyan vagyok, mint, aki elhitte, hogy megveheti a Lánchidat...
Pedig olyan jó lenne, ha igaz lenne.
Juhizs! Te drága gyermek! Örülj velem továbbra is! Legyen minden úgy, ahogy lennie kell...:)
juj,ez gyilkos volt :-/
nem is értem hogy sétáltam be a csapdába, amikor én is jártam az említett oldalon...
ügyes vagy
Szia Szera! Ezek szerint biztosan találkoztunk már, mert őrzünk itthon pár nemezlabdácskát, amit a gyerekek készítettek a pincefesztiválon...
Szia Szerafin!
Engem is átvertél!
Kellenének vissza az anyagok.
Jössz szombaton?
Puszi
Megjegyzés küldése