2009. január 24., szombat

Gondolat...


..., hogy jobb legyen...

A vízhordó

Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap -a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni.
A két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Tanulság: Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban. " A kultúra nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz"

(Paul Klee)

8 megjegyzés:

Monika írta...

Ez ÉLETEM nagy vezértörténete!!!Ezzel vígasztalódom.
Gyönyörű ez a pipacsos kép ebben a szürkeségben,üdítő látvány!:)

Barbi írta...

Vedd át a díjadat nálam! :)

zazálea írta...

Köszönöm, Szera.

SzErika írta...

Annyira igazak ezek a keleti bölcsességek. Köszönöm, hogy olvashattam!!!

katafolt írta...

:-)

Katbo-Réka írta...

Nézz át hozzám :-)

gemkapocs írta...

Szeretem ezt a történetet.
Jó volt olvasni, újra elgondolkozni rajta.

dixike12 írta...

Nagyon szép ez a történet, és a pipacsos rét imádom az ilyen képeket, élőben is, meg fotón is.Egyébként bocsi az elirásért, hogy szerikát irtam, de lehet, hogy előtte nála jártam és ugy maradt meg bennem, de a te beceneved is lehetne.. szera, szerika nem??