2015. február 6., péntek

Talán...

... még soha nem vágott így mellbe a valóság, mint ma, amikor vásárolni mentünk egy nagy áruházba. Sokan voltak, hiszen az emberek most kaptak fizetést. Kopottnak, fáradtnak, közönségesnek, udvariatlannak, kiégettnek láttam őket. Sajnálom, hogy ezt kell leírnom... Persze mindig van kivétel. A zöldségek szottyadtak, éretlenek, fonyadtak, színtelenek voltak. Én fáradt, szomorú és elkeseredett. Biztosan lesznek napok, amikor egy icipicit szebbnek látom a valóságot.
A kimérős standnál piszok volt, egymásra ragasztott árcédulák és egy olvadó fagylalt. Valóság - show nélkül.
Hát, többek között ezért is írom azt a sok bibliai témájú bejegyzést. HISZEM, hogy hamarosan egy igazságos, új világ jön el, ahol nem lesz többé félelem, fájdalom!







"Erre harsány hangot hallottam a trón felől, mely ezt mondta: „Íme! Az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakozni, azok pedig az ő népei lesznek. És maga az Isten lesz velük.  És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak.” Jelenések 21:3,4



4 megjegyzés:

Kánya Andrea írta...

Kell is, írjad csak! Én is hiszem és remélem, hogy Jézus hamarosan visszajön...

Szera írta...

Köszönöm Andi! :)

Eszter/SubRosa írta...

lemerültél a tél folyamán... nekem (is) elég egy borús nap, hogy így lássam a világot, és elég egy napsütéses, hogy egészen másként. szép hétvégét♥ eszter

Szera írta...

Kedves Eszter! Igen! Valóban lemerülten..., sok minden történt, ami leszívta az erőmet, de majd töltődöm és akkor nem lesz minden olyan szürke, jobban látom majd a színeket! Köszönöm! ☼☼☼