2010. február 10., szerda

Hova...


... lettek a hóemberek?
Egyik nap a nagy fehér csendességben végig suhantunk a városunkon, valami hiányzott..., a havas kerteket nézve rájöttem, hogy nincsenek hóemberek, velünk szemben áll egy, de rajta kívül sehol nem láttam...
... a férjem magyarázatot adott a furcsa "jelenségre"... Tudod anya, a mi gyerekkorunkban ( ami nem a 1800-ban volt :) ), a mesekönyvekben még kis léckerítéses házakat rajzoltak, ami előtt egy kövér hóember állt, akkor még nem voltak "modernek" az emberek és nem írtak mesekönyvet a kakiról... A mesehősök szerethetők voltak és nem világuralomra törő gnómok...
Milyen bölcs is az én uram, vagy csak emlékszik milyen volt igazi, gondtalan gyereknek lenni? Mi, ha éhesek voltunk ettünk egy szelet vajaskenyeret citromos teával és nem ismertük a chipset, colával..., mi még szurkoltunk a legkisebb királyfinak...
... de van még egy kérdésem, hova tűntek a verebek...?

13 megjegyzés:

Annás írta...

A verebek? Itt vannak nálam legalább hetvenheten és lakmároznak a kertben :)))

Szera írta...

Az nagyon jó! Ma már én is láttam hármat a sok-sok cinke között... :)

Hajnoca írta...

Az a baj, hogy mai rohanó világban már elfelejtünk/tenek az emberek gyereknek is lenni.!!!
Sajnos nagy a megfelelni vágyás a világ felé ... és nem élvezzük azt amink van.
A párom és Bó gurigáztak egy 180 centis hóembert.
Majd felteszem a blogra is.:-)

Julcsi írta...

Verebek is, hóemberek is mifelénk járnak. Az előbbi orvoshoz sétálásunk során felröppent egy halom az egyik bokorból.
Hóember pedig szinte minden sarkon található:) Kisebb, nagyobb, óriási:)

Monika írta...

pedig én is úgy szeretem a hóembereket! Ti építettetek Szera? Mert én fogok,csak úgy,magunknak...:)
Verevek pedig jelentem nálam is bőven vannak: házi és mezei is.:)

eszterda írta...

Hát igen!!! Milyen más is volt, és milyen jó visszagondolni ezekre az apró (?) dolgokra. Most a lányimmal olyan jó újra a mesékben élni, együtt lenni, TV helyett diafilmat nézni, bütykölni...
De a verebeink még megvannak nekünk is, sőt őzikék, nyuszik, vadmalacok:)))

Barbi írta...

Sajnos a hó sem olyan már, mint volt. Mi próbáltunk építeni, de nem ment. Sok, de nem tapad. Az utcánk végében valaki készített egy hóember családot, másnap elvittük barátnőmmel a piciket arra sétálni, hogy megnézhessék, de valami féleszű lerombolta. :( Nálunk vannak bőven verebek, én inkább cinkéknek örülnék. Ám nálunk veréb és galamb túltengés van. :)

Móni írta...

Én annak mindenképp örülök, hogy a mai világban lehet a kakiról mesét írni :).

vadcic írta...

Jelentem akkor a hóemberek ha mi városunkba költöztek.
Ennyi hóembert,de inkább hójetit nem láttam még ami itt lelhető fel.
Volt egy ház ami előtt egy 3méteres malac és egy 3méteres medve volt,és az összes többi hóember sem állt meg 1méternél inkább mind 3méteresek voltak.
Nekünk inkább széles lett mint magas,de a tesóméké majd 4méter.
Verebek is akadnak.

Henkó írta...

Verébügyben nem tudok mit mondani, mert a mi madáretetőnk környékére nem merészkednek.Lehet, hogy a cinkéink és a csúszkáink összefogtak ellenük?!:))
Hóembert pedig az én gyerkőceimmel is építettünk.Nagyon-nagyon élvezték!

Szera írta...

Örülök, hogy sok pozitív élményetek van! :)
Minket elkerültek a hóemberek vagy csak megbújtak a kertek mélyén... :)

Csilla írta...

Itt millió veréb van, varjuról már nem is beszélve, tiszta horror film :) Hoember is van felénk is (Románia határmenti község), persze mi is épitettünk egy kisebbecskét kicsi lánnyal, nagyobb lett volna, de nem akart össze állni a hó.

Csipcsilla írta...

A minap amikor nagyon sok hó esett nálunk egy család a játszótéren 5 hóembert kerekített és egy hókutyát, aztán vidám és önfeledt hógolyózásba kezdtek...
mi várjuk, hogy a gyerkőc nagyobbacska legyen és hógombócokat gurigasson...