2013. február 2., szombat

Van...

... 5 perced?


Shakespeare: 75. szonett

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér,
S tavaszi zápor fűszere a földnek,
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt,
S egy pillantásodért is sorvadok,
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam, s még kapok.
     Koldus-szegény királyi gazdagon,
     Részeg vagyok és mindig szomjazom.

2 megjegyzés:

erdoseva55 írta...

Annyira szeretem ! Köszönöm, hogy eszedbe jutott idézni! :)

Névtelen írta...

Jól esett elolvasni és a kép is nagyon hangulatos! Köszönöm!!! :-)