Töklámpások...

..., boszorkányok, csontvázak... A  Halloween megtartása egyre elterjedtebb hazánkban is. Sokan amerikai ünnepnek tartják, de az igazi gyökere sokkal messzebbre nyúlik vissza. Többen úgy gondolják nem kérnek ebből a pogány eredetű ünneplésből, maradnak a "keresztény" ünnepnél a mindenszenteknél.
De!!!

Min alapulnak a „halottak szelleméről” megemlékező ünnepek?
A The Ecyclopædia Britannica 1910-es kiadásában ez olvasható: „Mindenszentek napján . . . a római katolikus egyház megemlékezik a hitben elhunytakról. Az ünnep alapja az a tanítás, hogy azoknak a hívőknek a lelke, akik a halálukkor nem tisztultak meg a bocsánatos bűnöktől, vagy korábbi törvényszegéseiket nem vezekelték le, nem nyerhetik el az üdvözítő látványt, s hogy az ilyeneket imával és miseáldozattal ehhez hozzásegíthetjük . . . A mindenszentekhez kapcsolódó bizonyos népszerű hiedelmek pogány eredetűek, és nagy múltra tekintenek vissza. Így sok katolikus ország vidéki lakosai azt hiszik, hogy mindenszentek estéjén a halottak visszatérnek korábbi lakhelyükre, és fogyasztanak az élők táplálékából” (I. köt., 709. o.).
A The Encyclopedia Americana így ír: „ A halloweennel [a mindenszentek előestéjével, október 31-gyel] kapcsolatos szokások egyes elemei a keresztény kor előtti druidák [kelta papok] egyik szertartására vezethetők vissza. A kelták két főisten tiszteletére tartottak ünnepet, a napistennek és a halottak (Samhain nevű) istenének tiszteletére. Az ő ünnepét november elsején, a kelta újév kezdetén tartották meg. A halottak ünnepe fokozatosan beleolvadt a keresztény szertartásba” ([1977] 13. köt., 725. o.).
A The Worship of the Dead című könyv ilyen eredetről számol be: „Valamennyi ókori nép mitológiáját átszövik a Vízözön eseményei . . . Ennek az érvelésnek az erejét mutatja az a tény, hogy nemcsak az egymással többé-kevésbé kapcsolatban álló népek rendeznek nagy halotti ünnepséget erre az eseményre emlékezve, hanem más népek is, amelyeket nemcsak tengerek, de évszázadok is elválasztanak egymástól. Ezt az ünnepet továbbá mindannyian azon a napon vagy akkortájban tartják meg, amikor a mózesi beszámoló szerint a Vízözön bekövetkezett, vagyis a második hónap tizenhetedik napján, tehát abban a hónapban, amely majdnem a mi november hónapunknak felel meg” (London, 1904, J. Garnier ezredes, 4. o.). Ezeket az ünnepségeket tehát a valóságban olyan emberek tiszteletére kezdték megtartani, akiket Isten a gonoszságuk miatt Noé napjaiban elpusztított (1Móz 6:5–7; 7:11).
Az olyan ünnepek, amelyek a „halottak szellemét” tisztelik — mintha az életben lenne valamilyen más birodalomban —, ellentétben állnak a halottak állapotának bibliai leírásával, mely szerint a halottak teljesen öntudatlanok (Zsolt 146:4; Préd 9:5, 10).

Aki úgy gondolja, hogy számára nem a szokások, emberi hagyományok fontosak, hanem az, hogy mit kíván meg tőlünk Isten, talán szívesen elmélkedik a következő bibliaversen:

" Végezetül, testvérek, amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok.  Amiket tanultatok, el is fogadtatok, hallottatok is, és láttatok is velem kapcsolatban, azokat cselekedjétek; és a békének Istene veletek lesz." Filippi 4:8, 9