... látszik visszatérő vendég nálam a kétely az-ügyben, hogy folytassam e a blogírást. , Elszippantyúz minket a közösségi oldal, engem is..., nem jó így. Annak idején, amikor elkezdtem az írást nyugodtabb volt körülöttem a világ, mintha minden nappal bolydultabb lenne. Majd meglátom min tudok változtatni.
Szép napot kívánok nektek, szeretettel!
"Tollas kis jószág a remény.
Lelkünk ágára ül,
Fújja szövegtelen dalát,
És sohasem némul el."
Emily Dickinson
9 megjegyzés:
Ez annyira kedves kép, már tegnap este is néztem a közösségi oldalon, ami elszipkáz.
Én egyébként nem érzem. Nekem még mindig fontosabb a blog, pedig ott is vagyok. Én úgy tekintek rá, mint reklámhordozó és ilyen is a viszonyunk: szükséges rossz.
Julcsi! Kiegyensúlyozottabban gondolkodsz, mint én! :)
Ez a kérdés időnként bennem is felmerül és többünkben.A neten egy ideje jóval kevesebb időt töltök,így érzem jól.De ez néha változó.Én is gondoltam ,hogy begyűjtöm Emily Dickinson verseit.Csodásak,akárcsak ez a kis kép!
Én is sokszor elgondolkozom rajta... de meg kell találni a helyes egyensúlyt és akkor nincs gond :o)
Bár az is igaz, hogy ha annyi időt töltenénk Istennel, mint amennyit az interneten, akkor valószínűleg másképp alakulnának a dolgok...:o)))
Mammka! Köszönöm! :)
Timi! Az igyekezet is nagyon becsülendő! :)
Ezt már én is észrevettem hogy egészen más a blogvilág most mint mikor elkezdtem 3 éve. A közösségi oldal egészen más mint a blog. Valahogy nekem ez személyesebb. A Fb.közösségről a véleményem hasonló mint Julcsinak. A képed nagyon aranyos! Legyen szép napot!
Kedves Éva! Köszönöm! :) Neked is szép napot!
szerintem inkább BLOG, mint facebook -ez utóbbit én utálom!
Kedves Eszter! Megértelek! :)
Megjegyzés küldése