Tudtunkon kívül úgy időzítettük a pihenést, hogy éppen akkor volt a Rippl-Rónai Fesztivál. Utcai kiállítások, művészeti programok, kirakodóvásár várta a vendégeket. Furcsa érzések kavarogtak bennem, az első érzésem az volt, hogy Kaposvár az ellentmondások és a köztéri szobrok városa, aztán ahogy kezdtük felfedezni, arra gondoltam, hogy a szomorúság városa, beszélgettem ott élő emberekkel és csak legyintettek, már nem várnak semmit a jövőtől, mondták. Nem hagytam magam elszomorodni, kerestem a szépet, a különlegest és találtam is. Kedves neveket találtam, "Egy kávé"- kávézó, "Kutyatár"- állatkereskedés, "Stelázsi" - ajándékbolt.
Aztán hazafelé elmentünk Szennára, ébren álmodás volt! Onnan nehéz volt elindulni. Hiszem, hogy egyszer hasonló módon élhetünk majd!
Egy kis képes beszámoló, szeretettel!
